Goodwoodban az Alfa Romeo nem csak az Autodelta nevű versenyrészlegének az 50., és a legsportosabb utcai modelleken látható négylevelű lóhere-embléma 90. születésnapját ünnepelte, de itt mutatták meg először mozgás közben a középmotoros 4C sportkupét is.
A szénszálas monocoque vázra épülő kocsi szárazon mindössze 895 kilogrammot nyom, így nem csoda, hogy a 240 lóerős 1,75 literes turbómotorja 4,5 másodperc alatt gyorsítja fel 100 km/órára. Ilyen menetteljesítmények mellett persze megmosolyogja az ember a gyár által ígért 6,8 literes átlagfogyasztást
A parányi, 399 cm hosszú, 200 cm széles, és mindössze 118 cm magas kétüléses kocsi élőben sokkal jobban néz ki, mint a fotókon, pedig már azokon sem mutatott rosszul.
Igencsak nehézkes a be- és kiszállás, mivel az ülések hihetetlenül mélyen vannak, szerintem az ember feneke legfeljebb csak 15 cm-re van az aszfalttól. Ráadásul a merevség miatt a küszöb is rettentő széles, így tényleg nem könnyű bejutni.
Szinte fekszik az ember a vezetőülésben, a lábak előrenyújtott helyzetben nyomják a pedálokat, a kétküllős kormány jó fogású és jó helyen is van. Bár az összeszerelés jónak tűnt, kissé csalódást keltő, hogy az extrák nélkül 50 ezer fontos (17,5 millió forint) kocsiban Fiat és az olcsóbb alfa Romeókból ismerős kapcsolókat látni.
Igaz, korábban a Ferrari is használt Fiat alkatrészeket az utastérben, mégsem érdekelt senkit, miután beindította a motort. Valószínűleg a 4C esetében is ez lesz a helyzet, a rendkívül mély súlypont és a kis tömeg biztosan remek élményautóvá teszik.
Csak két dolgot nem tudok megérteni: miért nem lehet kézi váltót is kínálni hozzá (csak a TCT nevű duplakuplungos váltó van, ami a kisebb Alfákban nem volt meggyőző), és miért csak a fékekkel operáló, elektronikus önzáró differenciálmű van hozzá, miért nincs egy rendes, mechanikus sperr?
