Akik szupersportkocsival érkeznek, idén külön parkolóba állhatnak be, ami már a fesztivál belső területén van – jó ötlet, már a belépésnél megkapják az első sokkot az újságírók, ugyanis a sajtókapunál van az egy kisebb ország GDP-jével megegyező értékű autópark. Ide a minimum belépő egy Lotus vagy a Porsche, de érdekes módon, mintha Ferrariból lenne a legtöbb, persze Lamborghiből és McLaren MP4-12C-ből sincs hiány.

Sosem gondoltam volna, hogy egy nap tolni fogom a legendás Rothmans festésű Porsche 956-os Le Mans-i versenyautót, és utána pár órával látom elrajtolni padlógázzal. Stefan Bellof a 80-as években 6:11-et ment vele a Nordschleifén, amit máig nem döntött meg senki…
A Volkswagen-standon pár művész azzal szórakozik, hogy ecsettel telefest egy új, fehér Golf VII GTI-t, a tetején pedig festékes kerekű távirányítós autóval mennek végig. Ezen kívül csak egy Polo R WRC és egy egyliteres fogyasztású XL1 van kiállítva, nem is baj, a fesztiválra senki sem a Tiguan vagy a Sharan miatt jött.

Nappal meleg van, állandó széllel, de amint lemegy a nap hirtelen 10 fokot hűl a levegő. A briteknek még ez is meleg, szinte senki sincs hosszú ujjúban ilyenkor sem.
Sir Stirling Moss ad interjút a kihangosított színpadon, sokan voltak kíváncsiak rá, nevettek a fapofával előadott poénjain, együtt éltek a beszélgetéssel. Holnap vezeti majd a W196-os Mercedest.

Csak most tudatosult bennem, hogy miért érzem magam furán. itt nem szól minden sarkon dobhártyaszaggató lakossági house, sőt, ha jobban belegondolok sehol sem szól. És a magyar tuningshow-kon megszokott testfestett hostessek sincsenek sehol – a britekből szerencsére még nem veszett ki a jó ízlés.

A sajtópakkal kapott, kizárólag a goodwoodi rádiót fogni képes integrált fülhallgató-rádiókészülékemen hallottam Nelson Piquet-vel készített interjút. A brazil azért tért vissza tíz év után, hogy vezesse a teljesen felújított, turbós, 1982-es Brabham BMW-jét. Amikor a testsúly és a kor szóba került, elmondta, hogy nagyon vigyáz az alakjára. Azt, hogy a visszavonulása óta csak négy kilót szedett fel, annak köszönheti, hogy bevallása szerint nagyon keveset eszik. Azt is elmondta, hogy húsz autója van otthon, és egyik sem automataváltós, és minden nap vezeti valamelyiket. A fesztivál rádiója egyébként nagyon szórakoztató: tegnap Derek Warwickkal a tavalyi F1-es szezon vitás előzéseit elemezték órákon keresztül.

Végre megtaláltam a hegyi felfutó rajtját. Mellettem arról beszélgetett két angol, hogy idénre újraaszfaltozták a pályát, ezért sokkal kevésbé buckás, mint volt. Épp a Le Mans-i autók indulnak. Félpercenként rajtoltatják őket a pályamunkások, érdekes, hogy a rajt közben is fogják a gépeket, csak az induláskor engedi el. Hihetetlen hangokat hallani, általában minél régebbi valami, annál szebben szól. A 2013-as hibrid Toyota például villanyhajtással gurult el a rajtvonalig, és csak az induláskor indított be a benzinmotorját. Kétszer éreztem bizsergést a bőröm alatt: amikor a Steve McQueen-féle, Gulf festesű Porsche 917-es megjelent, és amikor a Martini festésű, 1978-as, 750 lóerős Porsche 935, amelynek csak egyszerűen "Moby Dick" a beceneve.

A Porsche pavilon mögött egy saras, enyhén lejtős pályán folyamatosan Cayenne-ek csapatnak, persze nem a zseniális GTS-t küldték be a dagonyába, hanem a béna dízeleket. Ingyen be lehet ülni utasnak, de sokan várakoznak.

A hivatalos képek galériája itt érhető el.