Bár a hegyi verseny inkább show, mint komoly küzdelem, minden évben vannak olyan pilóták, akik komolyan veszik, és a lehető leggyorsabban próbálnak felérni a Lord March birtokának dombjára. A két kilométernél valamivel rövidebb pálya könnyűnek tűnik, de egyáltalán nem az. Négy-öt trükkös kanyar és egy sikán is található rajta, keskeny, az újraaszfaltozás után is viszonylag hepehupás, és gumifalak helyett csak szénabálák választják el az óriási tömegtől. Igencsak észnél kell lenni, ha valaki gyorsan akar menni itt, a belső kamerás felvételekből látszott, hogy igencsak sokszor korrigáltak és ellenkormányoztak azok a versenyzők, akik a határon próbáltak autózni.

Idén már szombaton látszott, hogy igazából négy versenyzőnek lehet komoly esélye az aranyéremre, és arra, hogy megmártózzon a dicsőségben a kastély mellett felállított dobogó legfelső fokán állva. Az a 20 versenyző-versenyautó páros, akik a három nap során a legjobb időt érték el, vasárnap délután egy szétlövéssel döntötték el egymás között, hogy ki nyerjen.
Nem meglepő módon az Unlimited kategóriában a pár hete Pikes Peak csúcsott futott Peugeot 208 T16 (875 lóerő, 875 kg) volt az egyik esélyes közülük, sajnos ezúttal nem Sébastian Loeb vezette, hanem a Peugeot tesztpilótája, Gregory Guilvert. A félelmetes hangú turbós V6-ossal hajtott összkerekes szörnyeteg a francia pilótával szombaton még holtversenyben állt az élen 45,86-as idővel, de a vasárnapi szétlövésen már másfél másodperccel elmarad ettől, és meg kellett elégednie a második hellyel.


Így a Jaguar gyári versenyzője, Justin Law aratott győzelmet a híres Silk Cut festésű, 1987-es Jaguar XRJ8/9-essel, amelyet egy hétliteres V12-es motor hajt. A Peugeot-nál mindössze pár kilogrammal nehezebb versenyautó minden nap az élen vagy a második helyen állt, Law vasárnap 45,95-et futott vele a rekkenő hőségben, és nyert, életében már az ötödik alkalommal Goodwoodban.

Nick Heidfeld Goodwoodban


Két modern Lola karosszériás versenyautó volt még esélyes az elsőségre, de vasárnap Nick Heidfeld a 2013-as Rebellion Racing Lola-Toyota B12/60-assal nem tudta megismételni a szombati 45-ös időt, így nem állhatott a dobogóra. "Quick Nick" azzal vigasztalódhatott, hogy 1999-ben, Hakkinen McLarenjével futott 41,6-os rekordja máig megdöntetlen.


Viszont az elektromos hajtású Lola, a Drayson B12/69EV Johnny Cockerrel a volánnál lett a harmadik, igencsak érdekes volt a pálya mellett látni, ahogy a néma autó 47,34 másodperc alatt végigszáguld az aszfaltcsíkon. Egyébként ez a Lola tartja az elektromos autók sebességrekordját is 327 km/órával, de természetesen ezt a sebességet nem Goodwoodban érte el.